A mai kicsit rendhagyó poszt, mert szerepel benne néhány dátum és meghívó. Készítsd elő a naptáradat!
Egy korábbi posztomban arról beszéltem, milyen klassz érzés más írókkal találkozni, és ajánlottam, hogy járj el könyvbemutatókra – mindegy, hogy ezek általad is ismert, magánkiadásban megjelenő írók rendezvényei, vagy kiadó által szervezett események. Az első lépés ehhez, hogy barátkozz össze más kezdő írókkal. Akik a Facebook-posztjaimra kommentelnek, lájkolgatnak, ők többnyire írnak is. Nem hiszem, hogy nagy sértődés lesz, ha rájuk dobsz egy üzenetet, hogy „Helló, úgy láttam, te is írsz. Te mit?” Én hasonló módon akadtam össze Jeremy Jones-szal. A Kortárs versek klubjában láttam a verseit, és figyelni kezdtem. Ugyanis amit alkotott, nekem nagyon betalált. Ez például az egyik kedvencem:
Jeremy Jones: A kereszt a tiéd
Elindultál és utadat kísérte csillagpor, északi szél,
Tiszta voltál, mint egekből hulló hó, amin átüt a fény.
Azt hitted, minden út erre vezet, nem riasztott még a zaj.
A kereszt a tiéd, viseld csak büszkén! A többi már múló zsivaj.
Beálltál aztán te is a sorba, mint aki mindent remél.
Jöttek az élet hulló morzsái, elfogyott százezer éj.
Nem voltak ugyan segítő kezek, de erős sem volt az a fal.
A kereszt a tiéd, viseld csak büszkén! A többi már múló zsivaj.
Megtértél végre, úgy vágytál a fényre és arra, hogy boldog legyél.
De álmaid fújta messze a múltba millió rossz tünemény.
Itt vagyok veled, fogom a kezed, utunknak egy vége van.
A kereszt a tiéd, viseld még büszkén! A többi csak múló zsivaj.
Néhány verset lájkoltam és írtam alá megjegyzést is, mennyire tetszik. Erre Jeremy felvett barátnak. És így szereztem róla tudomást, hogy elszánta magát és kiadja könyvben a verseit. Hogy elmentem-e a könyvbemutatójára? El ám. El, mert szerettem volna megismerni, igazán megmutatni, mennyire tisztelem a munkásságát, tehetségét. És amikor megtudtam, hogy a karácsonyi pályázat egyik toplistás írója, Tóth Ági fogja Jeremy verseit felolvasni, úgy éreztem, duplán ott a helyem. Az persze rám vall, hogy benéztem a kezdést és egy órával előbb érkeztem! De Jeremy és Ági már ott voltak, így a bemutató előtt fantasztikusat dumáltunk. Az írásról, a könyvkiadásról, az ihletről…
Ezek vagyunk mi (Ági, Jeremy és szerény személyem):
Kiderült, hogy Jeremy felesége énekel, ráadásul jól, úgyhogy nemcsak a verseskötettel, hanem Bea CD-jével is gazdagabb lettem. Jeremy és Bea azóta létrehozott egy csoportot művészeknek, ahol posztolhatod az írásod részletét, festményedet, bármi, kézzel készített tárgy fotóját. Csatlakozz itt: Titok, zene, talány. (Ez egy "titkos" csoport, ha gondjaid vannak a belépéssel, üzenj nekem Facebookon azzal a profiloddal, amivel szeretnél csatlakozni.) De ez még semmi. Bea (általában) péntekenként fellép a Fehér Holló Teaházban, és megtalálod ott Jeremyt is, ha érdekel a költészet, lehet vele beszélgetni. És ez még mindig semmi, mert havonta egyszer én is csatlakozom hozzájuk, és velem a könyvírásról lehet beszélgetni, és ez az egész teljesen ingyenes! Az első alkalom január 16. szombat lesz.
Ha művész vagy, alkotsz, ott a helyed! Jelentkezz itt! Kellene még valami plusz? Bea és Jeremy február végére Veresegyházára szerveznek egy bemutatót is, ahol mindenki szívesen látott vendég: elhozhatod a nyomtatott könyvedet (akkor is, ha csak 10 példányt nyomtattál egy digitális nyomda révén), az általad készített ékszereket, fajátékokat… bármit. Jelentkezz az eseményre itt! Jegyezd be a naptáradba a február 20-ai napot: találkozzunk Veresegyházán!
Ha eljössz, személyesen, nem csak Facebookon keresztül barátkozhatsz írókkal, ami megint csak azért jó, mert utána tarthatod velük a kapcsolatot és elmehetsz a könyvbemutatójukra, ők pedig jönnek a tiédre. Ez egy ilyen öngerjesztő folyamat! Például Kocsis Nagy Noémivel barátkoztam így össze, aki főképp krimit ír. Ő a Publiónál adja ki könyveit, és az általuk szervezett írói találkozókon futottunk össze párszor, ott kezdtünk beszélgetni. Amikor a szilveszter előtti szakácskönyv-bemutatójára ellátogattam lányommal, már régi ismerősként köszöntöttük egymást, gyerekeink pedig azonnal elvonultak dumcsizni, hiába most találkoztak először. Ilyen jól éreztük magunkat (a hátsó sorban állunk, Noémi jobboldalt, én balra):
Találkozzunk január 16-án és február 20-án!
Kérdés, kérés? Kommentben is megírhatod!